"Bólintottam Virágnak, és mivel ránk csengettek, az ajtó felé indultam. Hirtelen egy kéz ragadta meg a karom, mire visszafordultam. Cortez fogta a csuklóm, és szólt, hogy várjak.
- Miért? - kérdeztem torkomban dobogó szívvel. Így nehéz róla nem tudomást venni.
- Ne egyedül menj - mondta, és ez olyan nagyon édes volt tőle! Dorián minden bizonnyal be van rágva, meg amúgy is, a szilveszteri eset után mindenkinek meg van róla a véleménye, erre Cortez jön velem, nehogy bajom essen! A fenébe. Még mindig szörnyen szeretem. :("
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése